|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1 találat | lapozás: 1-1 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kerekes Jenõ 2011. június 9.Keddtõl pénzt kérnek a vizsgálatért a háziorvosokKudarcba fulladtak tegnap a háziorvosok képviselõi és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), illetve az egészségügyi minisztérium közötti tárgyalások, így az orvosok keddtõl pénzt kérnek a vizsgálatokért. A háziorvosok zöme ugyanis továbbra sem hajlandó aláírni a 2011-re szóló keretszerzõdést a CNAS-val, így az általuk ellátott betegek - hiába fizetik az egészségbiztosítást - nem jogosultak az ingyenes alapellátásra. A tárgyalások kedvezõ kimenetelében bízva, a héten még ingyen látták el a betegeket, tegnap azonban kijelentették, ha június 14-éig nem oldódik meg a helyzet, kénytelenek lesznek pénzt kérni a vizsgálatokra. Rodica Tãnãsescu, a Háziorvosok Országos Társaságának elnöke elmondta, eredetileg mától vezették volna be a vizitdíjat, és csak azért halasztották keddre, mert azt remélik, addig megoldódik a probléma. A háziorvosok képviselõi tegnap kora délután az egészségügyi minisztériumban találkoztak Cseke Attila tárcavezetõvel és Lucian Duþã CNAS-elnökkel, akiktõl azt kérték, hogy újabb 200 millió lejjel egészítsék ki a rendelõik fenntartására szánt összeget, a hatóságok azonban azt mondták, erre nincs lehetõségük. Lucian Duþã kifejtette, nem áll módjukban az alapellátásra kiutalt összeg 30 százalékos növelése, hiszen a CNAS így is 2,5-3 milliárd lejes hiánnyal küzd. Cseke Attila az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban úgy nyilatkozott, ha az állam több pénzt fordít az alapellátásra, azt máshonnan, a kórházaktól vagy a gyógyszerellátástól kell elvenni, így az intézkedésnek szintén a beteg látja kárát. Holott a miniszter szerint õt illeti meg az elsõbbség. A tárcavezetõ szerint a minisztérium megoldottnak tekinti a keretszerzõdés problémáját, hiszen az orvosok kérésére módosították azt. Kifejtette, bár a fejkvóta 4,5 lejrõl három lejre csökkent, a szolgáltatásért járó pontérték 1,8 lejre nõtt, hiszen a betegnek az az érdeke, hogy az orvost az általa nyújtott szolgáltatásért, és ne a páciensek száma alapján fizessék. Míg 2009-ben az orvosok jövedelmük 90 százalékát a páciensek után kapták, júniustól ez csak 50 százalékot tesz ki, a szolgáltatásért kapott összeg növelésével azonban a munka is több lett, figyelmeztetett. Cseke Attila úgy véli, a háziorvosi rendelõk fenntartását az önkormányzatoknak is támogatniuk kellene, hiszen ezek sokszor emelik a bért, tovább nehezítve a szakemberek és az állam dolgát. Hiába írták alá, nem érvényes Mint ismeretes, a háziorvosok többsége megtagadta a keretszerzõdés aláírását, miután szerintük 40 százalékkal csökkent az alapellátásra kapott pénz, így június elsejétõl nem írnak recepteket ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre, de és beutalót sem adnak. Az orvosok kis hányada - Lucian Duþã CNAS-elnök szerint több mint 2000-en - a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére ellátta kézjegyével a dokumentumot. Láng László, a Szatmár Megyei Háziorvosok Egyesületének alelnöke a Krónikának elmondta: a 178 háziorvos közül tegnapig mindössze 8 írta alá a szerzõdést. �?gy véli azonban, ezek a dokumentumok nem érvényesek, ugyanis lényegében a tavalyi szerzõdések meghosszabbításai. Arról is beszámolt, hogy 15-20 kollégája bíróságon támadta meg a szerzõdést. Az ügyben már volt egy tárgyalás, döntés azonban még nem született. Láng László szerint mivel nem írták alá a keretszerzõdést, lényegében egy hete ingyen dolgoznak. Ennek ellenére eltökélt szándékuk, hogy nem engednek. Ez tulajdonképpen segélykiáltás a részünkrõl, mellyel a román egészségügyi rendszer egyre romló állapotára kívánjuk ráirányítani a figyelmet - fejtette ki Láng. - Míg a többi európai országban a bruttó nemzeti terméknek (GDP) legalább 6 százalékát fordítják az egészségügyi ellátás támogatására, nálunk ez mindössze 3,7 százalék. Hozzátette: mivel egyre kevesebb a pénz, egyre kevesebb beteg jut szakorvosi ellátáshoz, illetve tud mûszeres vizsgálatokat végeztetni. A háziorvosok többek között azt is kifogásolják, hogy megszabták számukra: egy betegség esetén legfennebb három kivizsgálást végezhetnek, jobban mondva ennyit számolhatnak el. Lucia ªereº, a Kovászna Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke szerint a megyében a 108 háziorvos közül csupán 9 írta alá a tavalyi keretszerzõdés meghosszabbítását, a többség kitart. Elmondta, ha nem teljesítik követeléseiket, kénytelenek lesznek bezárni a rendelõiket, és külföldön keresni munkát. Hiszen ha elfogadják a jelenlegi feltételeket, néhány hónap alatt a háziorvosi rendelõk közel fele csõdbe jut, tette hozzá Kerekes Jenõ háziorvos, az orvoskamara megyei elnöke. Rámutatott, a CNAS évek óta ugyanazt a stratégiát alkalmazza, húzza az idõt, majd utolsó pillanatban ujjal mutogat az orvosokra, hogy miattuk nem mûködik a szolgáltatás. Kerekes Jenõ megalázónak és felháborítónak tartja az ajánlott feltételeket és a bánásmódot. Kénytelenek kilépni a rendszerbõl Hargita megyében a háziorvosok 85 százaléka nem kötött szerzõdést a CNAS-val, de Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetségének megyei elnöke szerint a fennmaradó 15 százaléknak sem érvényes a szerzõdése, hiszen egy hatályon kívül helyezett szerzõdés kiegészítését akarták aláíratni velük. Remélem, hogy vannak még felelõsen gondolkodó kompetens politikusok, akik a 12. órán túl is képesek lesznek helyes döntést hozni az ügyben - mondta a doktornõ, aki szerint a konfliktus megoldása a biztosító hozzáállásán múlik. Az orvosnak a betegeit kell szolgálni, nem az egészségügyi biztosítót és a minisztériumot - szögezte le a Krónikának Soós Szabó Klára, hozzátéve, ha ezt a szolgálatot nem tudják a rendszeren belül megvalósítani, kénytelenek lesznek azon kívül dolgozni, hiszen a konfliktus válaszút elé állította õket: vagy bezárják rendelõiket, vagy pénzt kérnek a szolgáltatásaikért. Hosszú távon nem vállalhatjuk, hogy ingyen rendeljünk - érvelt, hozzátéve, kénytelenek lesznek azokat a tarifákat alkalmazni a biztosítottakkal is, mint a biztosítást nem fizetõkkel szemben, azaz 35-50 lejt kérni az alaprendelésért. A háziorvos is vállalkozó Több mint egy hete saját zsebébõl költ pénzt arra, hogy dolgozhasson - mondta el a Krónikának Kóródi László nagyváradi háziorvos, aki szintén nem írta alá a szerzõdést a CNAS-val. Mint magyarázta, a rendelõt fenn kell tartani, ki kell fizetni a személyzetet, a papírokat, a közköltséget. A minisztériumnak és a biztosítónak is meg kell értenie, hogy a háziorvos is épp olyan vállalkozó, mint bárki más. Senkitõl nem várható el, hogy pénz nélkül dolgozzék - jelentette ki a szakember, aki fõként azt kifogásolja, hogy az új szerzõdés megköti a háziorvosok kezét. Ha egy nap csak húsz beteget láthatok el ingyen, a többitõl pénzt kell kérnem. De naponta harmincöten állnak a rendelõm elõtt, hogyan választom ki, kinek jut és kinek nem? - tette fel a kérdést Kóródi, aki rossznak tartja azt a kitételt is, amely szerint a krónikus betegeknek csak harmadévente egyetlen rendelést és vényt fedez a biztosító. Mint magyarázta, egy magas vérnyomásban szenvedõ páciensnek sokáig akár heti háromszor is meg kell fordulnia a háziorvosánál, amíg az beállítja neki a megfelelõ gyógyszereket. Aggódnak a betegek Miközben az orvosok és a biztosító között tovább tart a patthelyzet, a betegek amiatt aggódnak, hogy nem futja majd orvosi rendelésre és gyógyszerekre. A párommal együtt havonta 16-féle gyógyszert íratunk fel rendszeresen, ebbõl mindössze a két legdrágább ártámogatott. Így is több mint 100 lejt fizetünk havonta orvosságra - panaszolta lapunknak Mezei Mária gyergyószentmiklósi nyugdíjas. A két idõs ember nyugdíjának összege alig éri el az ezer lejt, és ha többet kell majd költeniük az orvosi ellátásra és gyógyszerekre, félõ, hogy nem marad pénzük élelemre. G. Gyöngyvér sepsiszentgyörgyi lakos elmondta, édesanyjának a hónap elején felíratta az ártámogatott gyógyszereket, így júniusra megvannak az orvosságok. Saját zsebbõl azonban nem tudná kifizetni az életmentõ készítményeket, hiszen csak a különbözet több mint 200 lejbe kerül havonta. Hozzátette, nem hibáztatja az orvosokat, de úgy véli, minél hamarabb kompromisszumot kell kötni a betegek érdekében. Babos Krisztina, Bíró Blanka, Jánossy Alíz, Nagy Orsolya, Pap Melin lapozás: 1-1
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
